70 éve van művelődési háza Soltvadkertnek
A művelődési ház története, tevékenysége
Vadkertet a báró Orczy család telepítette újra az 1740-es évektől. Az ide érkező telepesek különböző nemzetiségűek voltak. Svábok, tótok, magyarok. Azon kívül, hogy dolgos, munkás, szorgalmas emberek voltak több más dolog is összekötötte őket. Többek között a kultúra iránti fogékonyságuk..
Már a három katonai felmérés térképein is jól látszik, hogy a mai kultúrház helyén volt egy nagy épület melynek jelenléte a település történetében folyamatos. 1767. január 1-től báró Orczy Lőrinc 30 évre átadta Vadkertnek az itt található királyi és urasági javadalmakat. Így a vendégfogadót is, ahol maga számára fenntartott egy szállást. Ez volt az úgynevezett Urasági vendégfogadó, vagy, ahogy a nép emlékezetében él a Nagyvendéglő. Az 1804-ik évi Úrbéri összeírásban a 153-as sorszámot viseli.
A 19. század végén épült fel ugyanezen a helyen az a Községi Nagyvendéglő, amely a II. világháború végéig kiszolgálta vendégeit. Az épület egyik szárnya vendéglőnek, másik szárnya a színpadnak és bálteremnek adott otthont.
Az első önálló mozi 1921. december 21-én nyílt meg a Nagyvendéglőben. (A mai Gyöngyház Kulturális Központ és Könyvtár helyén.)
Gerspán Ferenc üzemeltette a Nagyvendéglőt 1930-1940 között.
Az 1920-40-es évek között intenzív kulturális élet zajlott Vadkerten. Bikádi József, Bálint Hugó, Dömötör Gábor, Nagy-Pál István tanító urak, Turánszky Vendel tűzoltó parancsnok (akiket név szerint is ismerünk) több színjátszó kört is betanítottak szórakoztató műsorok előadására. A Nagyvendéglő ebben az időben bálaknak is teret adott, ahol gardedámok kísérték el lányaikat a táncmulatságra. Ezeket a krónikákban őrzött fekete-fehér, vagy megsárgult fotók bizonyítják. Emellett Iparos Olvasókör és más kulturális egyletek (Katolikus Ifjúsági Kör, Református Ifjúsági Kör stb.) is működött kis falunkban.
A vendéglő 1945 végén leégett, a 40-es évek végén kezdték meg átépítést, felújítását. Ezt az akkoriban keletkezett települési jegyzőkönyv támasztja alá.
Az új kultúrház 1951-ben nyílt meg a nagyközönség előtt. Első igazgatója Tóth Péter ének és zeneszakos tanár úr volt. Érdekesség, hogy az 1954 novemberében megjelent Népújság rövid cikkéből az derül ki, hogy a vadkertiek régóta bosszankodnak a hosszú ideje romokban heverő kultúrotthon állapota miatt. A tanácsválasztás előtt megindult az építkezés, amit a Hazafias Népfront karolt fel.
Tóth Péter tanár úr utóda 1963-ig Ignácz István tanár úr lett.
Szávay István (1963-1976) volt a kulturális élet irányítója.
Azt hogy mikortól volt Ady Endre Művelődési Otthon a neve a művelődési háznak, azt nem tudjuk, de 1967-ben már így hívták.
1972-ben az újratelepítés 250. évfordulójára Szávay István kétnapos rendezvényt szervezett. Ebben az időben fellendült a „kultúrmozgalom”. Rengeteg híres művész, énekes, zenekar tisztelte meg a vadkerti népet fellépésével. A teljesség igénye nélkül, Vámosi-Záray, Korda György, Sas József, Halász Judit is Vadkert vendége volt A kisebb klubszobákban fotóklub, asszonyklub, ifjúsági klub, irodalmi klub, értelmiségi klub működött. Rendezvényeket tartottak a volt helyi MSZMP székház (Motormúzeum) pincehelységében, az MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) teremben (Kínai bolt a buszmegálló utcájában, a könyvtárral szemben) valamint a Hangulatpresszóban (Pluszmarket). Az 1980-as évek végétől angol idegen nyelvi oktatásnak is helyet adott a kultúrház.
Szávay Istvánt a már függetlenített igazgató, Bajusz Péterné Gabi néni (1976-1999). követte az intézmény élén. Ő 23 évig volt a település kulturális életének formálója. Nagy segítséget nyújtott neki a közművelődés szervezésében Imre Károly népművelő, művelődésszervező. Különböző iskolai programoknak (farsangi bál), koncerteknek (Halász Judit), Lego versenyeknek, lakodalmaknak, szövetkezeti gyűléseknek adott helyet a művelődési ház. A paletta színes és tág volt.
Az 1989-ben a buszmegálló utcája és a Mátyás király utca kereszteződésnél el kezdték építeni az új művelődési központot, de csak az alapokig jutottak. Különböző okok miatt nem épült meg az intézmény. 1996-ban adták át a helyén az Átrium üzletházat.
1989 decemberében a nagyközség vezetői döntöttek az MSZMP helyi szervezetének székháza felől. A döntés értelmében közművelődés céljára hasznosítanák az épületet. A művelődési ház és a könyvtár kapott itt helyet 1991 őszén Ady Endre Művelődési Központ néven. A régi könyvtár helyén, mely a Kossuth utca 11. szám alatt volt, családi ház épült. 1992-ben a Zick-Zack disconak adott helyet a régi művelődési ház épülete. Az új hely szűkössége miatt csak kisebb programok megtartására volt elegendő, többek között kiállításokat szerveztek itt.
Bajusz Péternét Gillichné Sütő Annamária (1999-2005) követte a vezetői poszton.
A disco 2000-ben megszűnt, 2001 végén a régi épületet lebontották. 2003-ban nyitotta meg kapuit az új Városi Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidő Központ. Itt kapott helyet a városi mozi is. A megnyitón részt vett a Fidesz elnökeként Orbán Viktor.
Ifj. Káposzta Lajos (2005-2012) látta el az igazgatói teendőket. Egy ideig a művelődési ház dísztermében tartotta gyűléseit a városi képviselőtestület, míg meg nem épült a Polgármesteri Hivatal díszterme. Hagyományosan itt tartják október 23-án a dísztestületi üléseket, ahol kiosztják a díszpolgári címeket. Rengeteg klubeseménynek, tanfolyamnak, kiállításnak, házasságkötésnek egyéb eseménynek ad színteret a nívós intézmény. Ebből az időszakból a teljesség igénye nélkül kiemelendő az Omega találkozó, Pál Ferenc, Csernus Imre, Vujity Tvrtko előadása, Koltai Róbert közönségtalálkozó.
2003-2014 között a régi művelődési házban kapott helyet a Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, valamint próbatermek, könyvraktár. Az udvaron volt egy faház, ahol vásárokat, koncerteket, gyűléseket lehetett tartani többek között.
Galántai Hilda (2012-2017) volt az intézmény igazgatója. 2014 folyamán megindult a régi művelődési ház felújítása, korszerűsítése. A Polgármesteri Hivatal felől átjárhatóvá tették. Felújítás után itt kapott helyet a Nagy-Pál István Helytörténeti Gyűjtemény. Maradtak a német és cigány nemzetiségi önkormányzatok. Jelenleg már csak a Német Nemzetiségi Önkormányzat található a régi helyén. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat irodáját megkapta a helytörténeti gyűjtemény foglalkoztató térnek. Az országgyűlési képviselőknek is biztosítottak egy irodát. Valamint kialakítottak egy kisebb raktárhelységet is az épületben.
2014 év végén pályázati lehetőség adódott, melyen ART moziként egy digitális vetítőgépre pályáztunk, melyet meg is nyertünk. Így 2015. április 10-én beszerelték az új gépet, melyet április 17-én ünnepélyesen átadunk. A járásunkban egyedüli önkormányzat a soltvadkerti, mely vállalja a mozi üzemeltetését. A kivitelezést közbeszerzési eljárás keretében a Cinema Szeged Kft. nyerte és valósította meg.
Két alkalommal rövid ideig Spilják Ilona könyvtáros látta el az intézményvezetői feladatokat.
2017-ben három pályázó közül Pájer Ildikó vezetői pályázatát fogadta el az önkormányzati testület az igazgatói állásra.
2018 június 1-jétől Gyöngyház Kulturális Központ és Könyvtár lett az intézmény új neve. Az intézményhez tartozik a művelődési ház és könyvtár épületén kívül még két épület, a Nagy-Pál István Helytörténeti Gyűjtemény és a Sportcsarnok is.
Elkészült az intézmény logója Kukucska János grafikusművész alkotása és az intézmény épületeire az intézményi táblák, melyeket Tömpe Emőke keramikus művész készített.
A névadó ünnepségen Jordán Tamás színművész közreműködésével nagy verselést is tartottunk. Az eseményen dr. Füzesi Balázs irodalomtörténész előadását hallgathatták meg a város pedagógusai. Pájer Ildikó igazgató kezdeményezésére és szervezésében bemutattuk Supka Éva Szívem kertje című verseskötetét és Daróczi Csaba országosan vándoroltatható fotókiállítását. Heftner Anna gyöngyfűző és Dobrovicz Klára üvegműves csodaszép, mesteri alkotásokat bemutató kiállítása és könyvbemutató tette még különlegesebbé a kivételes ünnepi alkalmat. Az év második felében Digitális Jólét Program Pont lett a művelődési ház és a helytörténeti gyűjtemény.
Egyre több színházi előadás látható profi és amatőr művészek előadásában. Vendégeink voltak az elmúlt időszakban országosan ismert előadók, művsészek is, mint Harsányi Gábor, Koltay Róbert, Oláh Ibolya, Oszvald Marika, Peller Károly, Varga Ferenc, Aradi Tibor, Görög Ibolya protokoll tanácsadó dr Papp Lajos professzor, Vujity Tvrtko, dr Csókay András, a Bódi-tesók, Görög Ibolya…
2020-ban az államalapítás városi ünnepsége alkalmából Caramell Kávé caramellel elnevezéssel Molnár Ferenc Caramell beszélgetett vadkerti fiatalokkal, majd Caramell és zenekara lépett fel a vadkerti-tó partján felállított nagyszínpadon. A városi rendezvények szervezésében a kulturális központ meghatározó szerepe van. Kimagaslóan sikeres volt a 2019. és 2022. évi Bor és Gasztro nap, ahol a nagy koccintás alkalmából MezőMisi és a Magna Cum Laude zenekar, valamint Orsovai ReniC Deniz és az Abba zenekar volt a vendégünk, valamint a 2019 és 2021. és évi Szüreti fesztivál is, ahol Horváth Tamás és zenekara, a Bagossy Brothers, és a Pesty Party zenekar, a Fricska táncegyüttes, a Margaret Island, az A’ La Carte Showband és a Kowalsky meg a Vega zenekar lépett fel. 2022-ben A Republic zenekar, a Pesty Party Show Band és a Csík zenekar voltak a legismertebb meghívott fellépők.
KÖT néven, Közösségi Találkozó Helyeket alakítottunk ki – szlogen: Hely, ami összeköt – a kulturális központ művelődési házának teraszán, a helytörténeti gyűjtemény udvarán és a sportcsarnok előtt.
Több alkalommal tartottunk szabadtéri zenés esteket a művelődési ház belső udvarán, valamint labdarúgó EB-ket is vetítettünk.
Soltvadkert Nevezetességei címmel hetven kártyalapból álló játékot állítottunk össze, mely egyben helyismereti útikalauz is.
Elkészült három nagyméretű szabadtéri Vadkerti-tó Társasjáték a hozzá tartozó 150 db a Vadkerti-tóról, a tó növény és állatvilágáról szóló kártyával és nagyméretű bábukkal és dobó kockával. TOP 5.3.1-16 A helyi identitás és kohézió erősítése pályázat keretében.
Ezt a két játékot a szüreti fesztivál alkalmával bemutattuk a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és AMI növendékeinek., majd a szélesebb közönségnek is.
Szintén a TOP 5.3.1-16 A helyi identitás és kohézió erősítése pályázat keretében megjelentettük a Soltvadkerti lakodalmas kalácsok és sütemények című, fotókkal illusztrált receptgyűjteményünket. A könyvet a 2021-ben megrendezett szüreti fesztiválon mutattuk be, ahol a könyv receptjeiből készült süteményekkel, un. süti mustrával vártuk a vendégeket.
2022-ben látott napvilágot a Szőlőtő népe című, Soltvadkert város történetét szemelvényekben feldolgozó papír alapú helytörténeti könyv, melyhez online munkafüzet előkészítő munkálatai már megkezdődtek. (TOP 5.3.1-16 A helyi identitás és kohézió erősítése pályázat keretében.)
Üzenet a jövőnek címmel egy kisfilmet állítottunk össze soltvadkerti gyerekek és fiatalok közreműködésével, mely Youtube csatornánkon megtekinthető. A Szüreti fesztiválokra készülve (2021-2022.) tánckoreográfiákat készítettünk és tanítottunk be a város érdeklődő felnőtt lakosainak és a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néhány osztályának.
2023-ban közreműködésünkkel készült el a már megvásárolható Vadkerti-tó társasjáték asztali társasjáték formátumban és a Soltvadkert kincsei című, települési értéktárat bemutató kiadvány.
Összeállította: Légrády Andor, Pájer Ildikó
Forrás:
Fehér László nyugdíjas tanár úr közlése
Gál Dóra: Magyarország turisztikai adottságai, Egy kisvárosnak is lehet esélye a turizmus erősítésében?, Bp., 2017.
Gödöllői Mária: Betekintés Soltvadkert kulturális életébe, Bp., 1998., 46-51 p.
Mátyus Lajos által gyűjtött községi krónika képgyűjtemény
Szávai István által összegyűjtött Községi Krónikák, 1-15 krónika
Vadkerti Újság, 1990/1, II. évf., 5 p.
Vadkerti Újság, 1999/9, XI. évf., 8 p.
Vadkerti Újság, 2012/8, XXIV. évf., 3 p.
Vadkerti Újság, 2012/12, XXIV. évf., 3 p.
Vadkerti Újság, 2013/1, XXV. évf., 8 p.
Vadkerti Újság, 2014/12, XXVI. évf., 4 p.
Vadkerti Újság, 2017/6, XXIX. évf., 3 p.
Vadkerti Újság, 2017/7, XXIX. évf., 6 p.
Vadkerti Újság, 2018/6, XXX. évf., 4 p.
Vadkerti Újság, 2018/8, XXX. évf., 5 p.
